Kecskemét legnagyobb temetőjének (kecskeméti Köztemető) megnyitására 1964. május 1-jén került sor.
A Köztemető mai területe közel 42 ha, melyben több mint 25.000 sírhely, 2000 kriptahely, 3000 kolumbárium fülke és mintegy 1.200 db urnasírhely található. A több mint 50 éve folyó temetkezés alapján éves szinten átlagosan 1000-1200 temetés történik. A temetőben elhelyezett elhunytak száma több, mint 80 ezer, mivel a többi temető lezárása után sokan áthozatták elhunyt szeretteiket. A temető 64 db sírhantos, 10 db kripta kiépítésű, 8 db urnasírhelyes és 1 db dísz-sírhelyes parcellára van felosztva. A parcellák nagy részében a sírok a „fej-fej” temetkezési móddal kerültek kialakításra, amely megkönnyíti a feladatok elvégzését, miszerint a sírok kiásása géppel történik.
A temető megnyitása előtt 1962-1963-ban épült meg a ravatalozó temetőigazgatási épülete, a főbejárati kapu, illetve a kerítés, valamint kialakításra került a bejárati és ravatalozó előtti dísztér. A főbejárat előtt egy kiszélesített nyomsávon kocsiforduló biztosítja a fogalom lebonyolítását. A főbejárat előtt lényegileg a tervezők egy előkertet alakítottak ki. Az említett kocsiforduló közötti részt gyepfelület borítja, s helyenként egynyári virágok, polyantha rózsa, cserjebokor és egy-egy fa díszíti. Az előkertet két oldalon sűrű cserje és fasor választja el a magánkertektől.
A kapun belüli dísztér kialakítása méltó ahhoz a megállapításhoz, hogy „a temető kultuszhely és egy-egy város kultúrája tükröződik temetőjének állapotában”. Ehhez a megállapításhoz igazodva a köztemető dísztere úgy lett kialakítva, hogy a temetőbe látogató figyelmét Kecskemét nagy szülöttének, Katona Józsefnek az emléksírjára irányítsa. Ezt a temető kertészeti kialakításának tervezői a sír hátterében és a bal oldali részén félkörívben kijelölt cserjék és fák ültetésével érték el.
A Katona József sírjára való rálátást nagymértékben segítik még a tér egész jobb oldalát lezáró kolumbárium falak és az ezeket összekötő kollonádív.
A köztemető főkapuja is hangsúlyos eleme a temetőnek, igényesen lezárja a Béke fasor végét és ünnepélyes hangulatot varázsol az előtéren, valamint a dísztéren.
A Katona József sírjára való rálátást nagymértékben segítik még a tér egész jobb oldalát lezáró kolumbárium falak és az ezeket összekötő kollonádív.
A köztemető főkapuja is hangsúlyos eleme a temetőnek, igényesen lezárja a Béke fasor végét és ünnepélyes hangulatot varázsol az előtéren, valamint a dísztéren.
A temető sírkiosztása a derékszögű rendszerhez igazodik. Ebből következik, hogy a parcellák közötti utak is egymásra merőleges kialakításúak. Ez a rendszer egységes megjelenést, jó áttekinthetőséget eredményez mindamellett, hogy jobb a terület-kihasználás is.
A köztemető díszterének jobb oldalán kerültek elhelyezésre a kolumbárium falak, melyek a tér igényes lezárását is biztosítják. A főtér jobb oldali határát lezáró falak két részre tagozódnak, melyek között a kapcsolatot egy íves kolonnád biztosítja, mely egyben kaput is képez a mögötte kialakított kolumbárium-temető megközelítésére.
A hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére kiépített falak 3,28 méter magasak. Az urnákat befogadó fülkék szintje a térburkolat szintjéhez viszonyítva 66 cm-rel magasabban kezdődik. A falakban egymás fölött hat sor fülke helyezkedik el. Miután minden sorban 16 fülke van, s a fal mindkét oldalán fülkék vannak, egy falegységben 192 urna helyezhető el, így a kilenc fal 1728 urna befogadására alkalmas.
A dísztér jobb oldalát határoló kolumbárium falak sorát megszakító kolonnádon áthaladva egy 9 méter szélességű kolumbárium fülkefalakkal határolt térre jutunk. Ezek a kolumbárium falak 1572 urnatartó fülke befogadására lettek tervezve. Egy fülke 27x25 cm mérettel és 25 cm mélységgel lett kialakítva. A fülkék közötti falvastagság 6 cm. A falak süttői kemény mészkőburkolattal készültek, s csak a falakon végigfutó fedlapot alakították ki műkőből. Fentiek szerint a köztemetőben a hamvasztásos temetések számára 3330 kolumbárium fülke áll rendelkezésre.
A köztemetőben napjainkig csupán egyetlen mauzóleum épült. Ez Lévai Kálmán családi sírboltja fölött emelkedik. A kb. 2,8 x 2,8 méter alapterületű építmény igényes kialakítású, 1990-ben épült.
A dísztér jobb oldalát határoló kolumbárium falak sorát megszakító kolonnádon áthaladva egy 9 méter szélességű kolumbárium fülkefalakkal határolt térre jutunk. Ezek a kolumbárium falak 1572 urnatartó fülke befogadására lettek tervezve. Egy fülke 27x25 cm mérettel és 25 cm mélységgel lett kialakítva. A fülkék közötti falvastagság 6 cm. A falak süttői kemény mészkőburkolattal készültek, s csak a falakon végigfutó fedlapot alakították ki műkőből. Fentiek szerint a köztemetőben a hamvasztásos temetések számára 3330 kolumbárium fülke áll rendelkezésre.
A köztemetőben napjainkig csupán egyetlen mauzóleum épült. Ez Lévai Kálmán családi sírboltja fölött emelkedik. A kb. 2,8 x 2,8 méter alapterületű építmény igényes kialakítású, 1990-ben épült.
A temető rendezési tevének készítése során kiemelten kellett kezelni az örök emlék parcellát. Ezt a kiemelten kialakítandó és kezelendő parcellát azért jelölte ki a város, hogy ide helyeztesse át a különböző temetőkben nyugvó, s a város haladását kiemelkedő munkájukkal segítő egyének sírjait, s megőrizze, valamint gondozza a végtelen időkig.
Ebben a parcellában egy alapegység nagysága, vagyis egy díszsír részére 5x5 méter nagyságú terület lett kijelölve. Ez a parcella Katona József síremléke mögött helyezkedik el, úgy hogy a ravatalozó előtti térről is látható legyen. Az örök emlék parcella területét díszburkolattal látták el.
Ebben a parcellában egy alapegység nagysága, vagyis egy díszsír részére 5x5 méter nagyságú terület lett kijelölve. Ez a parcella Katona József síremléke mögött helyezkedik el, úgy hogy a ravatalozó előtti térről is látható legyen. Az örök emlék parcella területét díszburkolattal látták el.
Ennek a parcellának a betemetése jóval a temető megnyitása előtt megkezdődött. Elsőként Katona Józsefnek a Szentháromság temetőben felépített síremlékét és maradványait helyezték át 1962 decemberében. A Bánk bán szerzőjének síremlékének elkészítésére pályázatot írtak ki 1929-ben. A legeredményesebb első díjat nyert pályázó Müller Rezső budapesti kőfaragó, valamint Siklódi és Márton Ferenc budapesti szobrász, akik megbízás alapján elkészítették a költő emléksírját 1930-ban.
A város haladásáért és környezetéből való kiemelkedéséért legtöbbet tett nagynevű alkotókról egy külön fejezetben bővebb információ található.
A város haladásáért és környezetéből való kiemelkedéséért legtöbbet tett nagynevű alkotókról egy külön fejezetben bővebb információ található.